Az élelmiszeriparban az érzékelés az egyik legnagyobb kihívás. Gőz, pára, por, rezgés, habos vagy éppen átlátszó közegek, valamint a rendszeres, intenzív tisztítás mind olyan körülmények, amelyek komolyan próbára teszik a szenzorokat. Ilyen környezetben könnyen kialakul az úgynevezett szenzorvakság: a mérés pontatlanná válik, az adat időszakosan eltűnik, a folyamat pedig bizonytalanná lesz.
A probléma sokszor nem látványos. A rendszer működik, de nem mindig megbízhatóan. Egy szintmérés néha kimarad, egy jelenlét érzékelés bizonytalan, az operátor manuálisan avatkozik be. Ezek az apró eltérések azonban idővel felesleges leállásokhoz, selejthez vagy túlzott biztonsági tartalékokhoz vezetnek.
Hol és miért vész el az adat?
Élelmiszeripari környezetben gyakran nem a folyamat a hibás, hanem az adott alkalmazáshoz nem megfelelően megválasztott érzékelő. Egy optikai szenzor gőzben, egy ultrahangos megoldás habos közegben, vagy egy nem megfelelő védettségű érzékelő rendszeres mosás mellett mind adatvesztést okozhat. Ilyenkor a mérés nem stabil, a vezérlés pedig bizonytalan alapokra épül.
Miről szól a videó?
„Az automatizálás jövője” podcast sorozatunk 5. részében Tibor és Bence kifejezetten az élelmiszeripari érzékelési kihívásokról beszélnek. A videóban szó esik arról:
- milyen tipikus érzékelési problémák jelennek meg a gyakorlatban,
- hol és miért vész el az adat valós környezetben,
- mikor melyik szenzortechnológia jelent valódi megoldást,
- és milyen bevált módszerekkel lehet stabil jelgyűjtést kialakítani extrém food & beverage környezetben.
A cél az, hogy érthető legyen, miért nem mindegy, milyen érzékelőt választasz, és hogyan előzhetők meg a bizonytalan mérésekből fakadó problémák.
Select Country
Turck worldwide